„Ezerkilencszáznyolcvannyolc, december tizedike. Szombat. Reggel felkeltem. Gyorsan megreggeliztem, aztán elmentem rajzszakkörre.” Egyik kamaszkori naplóm. Volt egy srác, akinek csodáltam a rajzstílusát. Elmosódott körvonalakkal dolgozott. Párszor sikerült lekoppintanom. Akkoriban minden szürke...

Még mindig kedd van. A tea már kész volt, épp meg akartam kérdezni Adélt, vihetek-e a zöldséges puliszkából… Én mentem volna reggel a kettes belgyógyászat 17-es szobájába. A gyerek már...

Minden szétporlad, tönkremegy, eltűnik, megbetegszik, meghal. Az öröklét magasztos fogalom. Mi az, amit hátrahagy az ember és mennyi idő alatt válik semmivé? És hányan tesznek erre és élnek a mindennapok...

„A történetek sosem fogynak el.” mondta Zöldfej bácsi. Ezt arra a kérdésre felelte az „Eperke-mesék” egyik epizódjában, hogy vajon elfogynak-e a történetek, ha túl sokat mesélünk. Február elseje van, ma...

„Te imádsz beszélni olyan dolgokról, melyek nem a szívedből jönnek! Tudunk beszélni Istennel, de egymással nem nagyon…” a film nagyon filozofikus. Esti döglés az ágyon A.- val. A. apja kórházban...

Miután átvertek a szállással egy perc alatt az utcán találtam magam. Hotelekben laktam, sok pénzt ki kellett szórni az ablakon. Montgolfié atya azt sem engedte, hogy egy napot ott aludjak....